Hővisszanyerős szellőztető rendszer 


1 Külső levegő
         2 Elhasznált levegő
3 Befújt levegő
  4 Távozó levegő

 


A modern építészeti megoldásoknak, kiváló hőszigetelő anyagoknak és nyílászáróknak köszönhetően az épületekben elengedhetetlen a megfelelő szellőztetésről gondoskodni. Az egyre szigorodó energetikai előírások eredményeként 2018. január elsejétől, középületeknél 2015.-től már csak olyan új építésű ingatlan építhető, ami megközelíti a passzívház építésénél meghatározott követelményeket. A fent említett változások értelmében az épületekben megfelelő komfort kialakításához elengedhetetlen alkotóelem a kereszt-ellenáramú hővisszanyeréssel ellátotszellőztető berendezések telepítése. Ezzel a módszerrel a fűtési és hűtési energia költségek is jelentősen csökkenthetők.

Nem beszélve arról, hogy az ilyen korszerű rendszerek nélkül épített új lakóépületek a közeljövőben elértéktelenednek a rekuperátoros szellőztető rendszerrel felszerelt épületekhez képest. Mivel a szellőztető rendszerek utólagos megvalósítása számos kompromisszumot von maga után. Ezért új tervezés, építés esetén célszerű átgondolni az energiatakarékos szellőztető berendezések telepítését.

A központi hővisszanyerős szellőztető rendszerekkel szemben a következő elvárásoknak kell eleget tenni

  • tiszta levegő megfelelő szűrési hatékonyság
  • huzatmentes, kellemes komfort
  • megfelelő légszállítás
  • alacsony zajszint
  • energiatakarékosság
  • egyszerű kezelés
  • védelmi és kényelmi funkciók (automatikus fagyvédelem, bypass funkció)
  • hosszú élettartam és megbízható működés
  • jó beszabályozhatóság (ventilátorok teljesítményének egyenkénti állíthatósága)
  • könnyű karbantartás

A központi hővisszanyerős szellőztető berendezések telepítésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni

Megfelelő légmennyiség szállítása:

Szellőzésnél az egyik legfontosabb követelmény a személyenkénti frisslevegő szükséglet (m3/h) kielégítése. A megfelelő szellőzéshez a szakirodalom minimum 30 m3/h/fő frisslevegő szükségletet határoz meg, azzal a megjegyzéssel, hogy ezt az értéket a szellőző berendezés normál üzemmódban képes legyen ellátni. De elfogadott számítási mód a helység térfogatának a 0,5 szeres óránkénti légcseréje vagy a négyzetméterenkénti 1,5 m3/h, de természetesen ebben az esetben is a minimum érték a 30m3/h/fő. A különböző számítások szerinti legmagasabb érték legyen az irányadó levegő mennyiség.

Mindenképpen, olyan rekuperátort kell választani, ami normál fokozaton el tudja látni az átlagosan bent tartózkodó személyek frisslevegő igényét. Abban az esetben, ha viszont nagyobb lenne a levegő szükséglet, akkor a berendezést magasabb fokozatra lehet kapcsolni Pl. főzés, vendégvárás stb. esetén. Ha például a normál frisslevegő szükséglet egy kisebb családi ház esetén 200 m3/h akkor minimum 300, de inkább 350 m3/h maximális teljesítményű hővisszanyerős szellőztetőt kell választani. Ennek az oka, hogy a berendezést nem kell állandóan magas fokozaton járatni ez által csökken az energiafogyasztás és a zajszint az élettartam pedig jelentősen megnövekszik.

Rekuperátoros szellőztető rendszer, működési fokozati:

  • távollét (üres lakás esetén)
  • alap fokozat (a tervezettnél kevesebb fő tartózkodása esetén)
  • normál fokozat (a tervezett létszám esetén)
  • magas fokozat (a tervezettnél több személy, sütésfőzés stb.)

Az egyes helységekhez tartozó irányadó minimum térfogatáram értékek:

  • lakószoba 60 m3/h
  • hálószoba 50 m3/h,
  • gyerekszoba 50/25 m3/h (két, illetve egy gyerek)
  • konyha 60 m3/h,
  • fürdő 40 m3/h
  • WC 30 m3/h.

Huzatmentesség

A jó szellőzés egyik alapfeltétele, hogy huzatmentes legyen. Ennek az értéknek a tartózkodási zónában legfeljebb 0,1 m/s légsebesség felel meg. Betartása rendszerint nem okoz nehézséget, különösen akkor, ha megfelelő légbevezető és légelvezető elemet építenek be és a helyét a helyiség bútorzatával összhangban választják meg. Általában ott észlelhető jobban a légmozgás, ahol a befújásos helyiségekből átáramlik a levegő az elszívásos helyiségekbe (pl. ajtó közelében).

A szellőzőlevegő megfelelő hőmérséklete

A hővisszanyerős szellőztető berendezéseknél nagyon fontos a helyiségekbe bejutatott szellőző levegő hőmérséklete. A jó komfortérzethez minimum 17°C-ot, felső értéknek maximum 35 °C-ot lehet alkalmazni. Ez utóbbi akkor lényeges, ha az épületben a szellőzőrendszer légfűtésként is szolgál, illetve ha a szellőzőgépben az utófűtés működik.

Jelentősen növelhető a komfort érzet és csökkenthető az energia felhasználás talaj-levegő hőcserélő alkalmazása esetén. Esetleg ha szükséges célszerű lehet utó fűtőt alkalmazása is. Ez a megoldás sajnos veszteség, mert az elektromos vagy meleg vizes fűtőt működtetni kell, de viszont nem kell lemondani a megfelelő szellőztetésről a leghidegebb téli napokon sem.

A fűtött helyiségeken átvezetett, légcsatornák falán keresztül a levegő tovább melegedhetett ez javítja a komfort érzetet. De viszont kedvezőtlenül alacsony hőmérséklet alakulhat ki olyan helyeken ahol a légcsatornák fűtetlen tereken vezetnek, át ezért ebben az esetben körültekintően kell szigetelni a csatornát.

A tapasztalatok szerint a légcsatornákban áramló és a környező helyiség levegője közötti hőcserejelentős. Ez káros, ha a légcsatornában áramló melegebb levegő hőtartalma nem hasznosul. Ezzel szemben előnyös, amikor ez pótlólagos fűtésként működik.

Légszűrés

A szűrők a szellőzőrendszer fontos tartozékai. Megakadályozzák a külső szennyeződések (por, pollenek stb.) bejutását az épületbe, és a szerkezeti elemek (hőcserélő, ventilátor, légcsatornák stb.) felületén lerakódások kialakulását.

A nagyobb szűrőfelület kisebb áramlási ellenállást és hosszabb szűrőcsere ciklust eredményez.

A szűrőkkel szemben támasztott követelmény a frisslevegő oldalon lehetőség szerint F6 osztályú finomszűrő, az elhasznált levegő esetében pedig G4 osztályú durvaszűrő beépítése. (Ez elsősorban a hővisszanyerő hőcserélő védelmét szolgálja.)

Zajosság
Természetes igény, hogy a szellőző berendezés működése ne járjon kellemetlen zajjal. Erre vonatkozóan az alábbi követelmény kell figyelembe venni.

Legnagyobb elfogadható hangnyomásszint az egyes helyeken

  • 23 dB (A) a hálószobában
  • 25 dB (A) a szobákban
  • 27 dB (A) a konyhában, fürdőben stb.
  • 35 dB (A) a szellőzőgép felállítási helyén, ha az a lakótérben van
  • 40 dB (A) a szellőzőgép felállítási helyén, ha az nem a lakótérben van.

Kivételnek tekintették a hőszivattyús szellőző gépeket, és ezekre 45 dB (A) értéket is megengedhetőnek vettek, lakótéren kívül.

Gyakori probléma a szellőztető berendezések alkalmazása esetén a nem megfelelő zajszint. A zaj legfőbb oka a legtöbb esetben a rosszul kivitelezett légcsatorna hálózatból adódó nagy áramlási sebesség és nyomás veszteség.

Ezek legfőbb okai lehetnek:

  • túl hosszú, illetve túl szűk talaj-levegő hőcserélők
  • alulméretezett rácsok, szűrők, légcsatornák, szelepek
  • túl kicsi rések, nyílások az egyes helyiségek között
  • kedvezőtlen nyomvonalból eredően nagyon hosszú légcsatornák
  • nagy áramlási ellenállású, hullámos belső felületű flexibilis légcsatornák alkalmazása
  • elszennyeződés (rácsok, szűrők)
  • nem megfelelő hangcsillapítók beépítése vagy azok teljes hiánya

További zavaró zajforrások:

  • zajos rossz minőségű szellőző gépek
  • rezgéscsillapító nélkül szerelt berendezések
  • hiányzó rugalmas közdarab a szellőzőgép és a légcsatorna között
  • nem megfelelően rögzített egyéb szerkezeti elemek
  • a falazattal közvetlenül érintkező szerkezeti elemek

A kellemetlen zajszint oka lehet még, hogy egyes rendszerekben nem alkalmaznak vagy nem minden szükséges ponton alkalmaznak hangcsillapító dobot.

Gazdaságosság

Egy hővisszanyerős központi szellőztető berendezés létesítése megtérülő beruházás. A szellőztető gépek alkalmazása általi energia megtakarítás, szembe állítható az üzemeltetési költségekkel. Sajnos sok esetben tapasztalható, hogy a nem megfelelő kialakítás különböző barkács megoldások, helytelen üzemeltetés a karbantartás hiánya és a gyenge minőségű sokszor házilag tákolt szellőztető berendezések, villamos energia fogyasztása elég jelentős, ezzel nagymértékben megnövelik a megtérülési időt. Találkozni lehet olyan esettel is, amikor a halmozódott negatív körülmények miatt, nem hogy energia megtakarítást, hanem rossz esetben még többlet energiafogyasztást is lehet tapasztalni.

A központi szellőztető berendezések működtetése villamos energiát igényel. A rendszerek gazdaságosságának egyik jellemzője a szellőztető gépbe beépített ventilátorok fajlagos villamos teljesítményfelvétele. Ennek elvárt értékét 0,45 W/m3/h-ban határozható meg. (Tiszta légszűrők mellett mérve.) De a legjobb rendszerek akár 0,3 W/m3/h-nél is kisebb energia felhasználással működnek.

Elektromos vagy meleg vizes fűtőregiszterek.

Sok esetben nincs mód talaj hőcserélő alkalmazására ennek okai lehetnek a viszonylag magas telepítési költségek vagy egyszerűen helyhiány miatt nincs lehetőség a kialakításra.

Sajnos az üzemeltetési költségeket növeli, de lényegesen javítja a komfortérzetet az elektromos vagy meleg vizes fűtőregiszterek alkalmazása. De ezek működtetésére még a rosszabb hatásfokú hő visszanyerési képességekkel rendelkező szellőzető gépeknél is csak tartósan fagypont alatti időben van szükség.

Egyes gyártók alkalmaznak berendezéseikben előre beépített elektromos előfűtőt, amelyek akár önszabályzó módon a beszívott külső hideglevegő hőmérsékletével arányosan változtatják fűtő teljesítményüket. Ezzel a módszerrel további energia takarítható meg, utólagos beépítésre is van lehetőség.

Talaj hőcserélők

Jelentős energia megtakarítás és jobb komfortérzet érhető el talaj hőcserélő telepítése esetén. Hőcserélő alkalmazásakor az utófűtőket gyakorlatilag nem kell alkalmazni, és további előnyük hogy nyáron kellemesen előhűtik a beérkező frisslevegőt.

Talaj levegő hőcserélők:


A talaj levegő hőcserélő lényegében egy megfelelő hosszúságú, kellő mélységben fekvő cső vagy csőhálózat, melyen keresztül a friss levegőt átszívjuk. A működési költséget jelentősen csökkent, mert télen a beszívott levegőt előmelegíti, nyáron pedig kellemesen hűti. Téli üzemben megakadályozza a szellőztető gép hőcserélőjének eljegesedését.

Talaj levegő hőcserélő kivitelezése esetén az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni, hogy a hőcserélő utáni levegő hőmérséklet még a legrosszabb időben is fagypont feletti legyen.

  • az áramlási sebesség ne legyen nagyobb 1,5 m/s-nél
  • a fektetési mélység legalább 1,5 m, lejtés legalább 1,5 %, párhuzamos csőszakaszok távolsága legalább 0,75 m,
  • a kollektor anyaga jó hővezető képességű, belül sima felületű lehetőleg antibakteriális bevonattal rendelkező cső legyen
  • jól megoldott legyen a kondenzvíz-elvezetés
  • vízzáró kivitelű legyen, különösen talajvizes területen
  • a kollektor cső könnyen tisztítható legyen
  • megfelelő frisslevegő vételi hely és szűrőbetét alkalmazása elengedhetetlen
  • megfelelő keresztmetszet a túl kis keresztmetszet nagy légsebességet megnövekedett légellenállást és ebből adódóan többlet energia felhasználást eredményez.
  • a talaj megfelelő tömörítése csőfektetést követően.

Talaj levegő kollektor cső telepítésénél a megfelelő vízelvezetésről gondoskodni kell. Mivel főleg nyáron meleg párás esős időben a cső falán kikondenzálódik a vízpára és ennek szakszerű elvezetéséről gondoskodni kell. A nem jól telepített kollektor csövekben összegyűlő pangó vízben elszaporodhatnak a nem kívánatos dolgok.

Talaj kollektor indirekt rendszer

Az indirekt talaj kollektoros rendszer ugyanúgy, mint a talaj levegő kollektor a mélyebb földrétegekben szinte egész évben állandó 8-12 °C-os földhőmérsékletet használja fel télen a belépő levegő előmelegítésére nyáron pedig a hűtésére.

Hővisszanyerős szellőztető talaj kollektor működése:

A minimum 1,2-1,5 m vagy mélyebbre telepített 32 mm átmérőjű műanyagcsőben egy alacsony energiafogyasztású szivattyúval keringetett fagyálló víz keverék a belépő frisslevegő ágban elhelyezett víz-levegő hőcserélőn keresztül hűti vagy fűti a rajta átáramló levegőt. Ezzel a módszerrel jelentős energia megtakarítás érhető el bár ennél a rendszernél szükség van egy szivattyúra is, aminek van némi áramigénye, de ez nem több mint a talaj levegő hőcserélők szellőző gépre gyakorolt plusz leküzdendő légellenállás által okozott többlet energia igény.

További előnye az indirekt talaj hőcserélő rendszereknek, hogy ebben az esetben nem kell a talajcső elkoszolódásával rendszeres tisztításával foglalkozni, higiéniai szempontból is sokkal kedvezőbb a hatása. Abban az esetben, ha nincs szükség a szivattyú működésére egyszerűen lekapcsolható vagy akár a hőmérsékletek függvényében automatizálható a működésük is.

A talaj hőcserélők telepítése egyszerű minimum 1,2 méter mélységben kell vízszintesen, közvetlenül a földbe fektetni a csöveket lehetőség szerint homokágyba. Párhuzamos csővezetés esetén 50 cm távolság tartására van szükség.

Megkerülő vezeték (bypass)

Bizonyos időjárási körülmények mellett a talaj hőcserélők éppen a kívánatossal ellentétes hatást váltanak ki. Például a tél vége felé, tavasszal, amikor még tart a fűtési idény, de a külső léghőmérséklet már napközben kedvező, a beszívást nem érdemes a talaj hőcserélőn vagy az indirekt hőcserélőn keresztül végezni. A még hideg talaj ugyanis lehűtené a friss levegőt. Ezért ki lehet alakítani levegő kollektor cső esetén egy közvetlenül a külső légtérből induló, kerülő (bypass) ágat. A két beszívási mód közötti váltást egy kézi vagy egy motorral ellátott szelep teszi lehetővé a külső levegő hőmérséklet alapján.

Indirekt hőcserélő esetén pedig egyszerűen a szivattyú működését kell megállítani kézi kapcsolással vagy automatizált módon.

Rekuperátorok nyári üzeme

Abban az esetben, ha nincs talajhőcserélő, de szeretnénk a lakás hőmérsékletét hűteni a szellőzőgép segítségével akkor a levegőt nem kell átvezetni a hővisszanyerő betéten. Ezért célszerű olyan rekuperátort választani, ami rendelkezik bypass funkcióval. Ennek a funkciónak a bekapcsolásakor egy motoros zsalu lezárja a hővisszanyerő útját és azt kikerülve a kinti levegőt hövisszanyerés nélkül juttatja az épületbe. Ennek a funkciónak főleg éjszaka lehet szerepe, amikor a levegő kellemesen lehűl, és ezt a hűvös levegőt juttatjuk be az épületbe a szellőző gép segítségével.


Légcsatornák

A légcsatornák méretezése és kialakítása jellegzetesen kompromisszum kérdése. Az áramlási sebesség korlátozása minél nagyobb keresztmetszeteket kívánna. A kisebb helyszükséglet és az alacsonyabb bekerülési költség érdekében addig célszerű a légcsatorna méretét csökkenteni, amíg ezt a nagyobb áramlási sebességből eredő zajosság, illetve nagyobb nyomásveszteség engedi. Természetesen a légcsatorna hálózat hossza is lényeges, ennek érdekében már az építkezés megkezdése előtt célszerű megtervezni a nyomvonalat. Általában a gerincvezetékre 2 m/s a leágazásokra 1,5 m/s áramlási sebességet tekinthetjük, megfelelőnek az áramlási ellenállás pedig lehetőleg ne haladja meg a 120 Pa nyomásértéket.

A légcsatornákkal szemben támasztott követelmények:

  • könnyű szerelhetőség
  • megfelelő légtömörség
  • könnyű tisztíthatóság
  • kis áramlási ellenállás
  • jó hő és hangszigetelés
  • kedvező ár

A gyártók és kivitelező sokféle megoldást kínálnak, a megfelelő légcsatorna hálózatok kialakítására léteznek fém illetve különböző műanyagból készült légcsatorna rendszerek.

Fém légcsatornák:

A fém légcsatornák készülnek alumíniumból és horganyzott acéllemezből, lehetnek kőr illetve négyszög keresztmetszetűek. Kőr keresztmetszetben a leggyakoribbak az ún. spirálkorcolt csövek és a különböző flexibilis légcsatornák és ezek előszigetelt változatai.

A fém légcsatornák leggyakrabban gerincvezetékes kialakításban készülnek és ezekről T idomokkal történik a leágazás. Nagy előnyük hogy viszonylag olcsó, de a gerincvezetékes kialakítás és a jó hangvezetés miatt nagyobb gondot kell fordítani a hangcsillapításra és sok esetben a helységek közötti áthallás is problémákat okozhat. A fém légcsatornákat párazáró szigeteléssel kell ellátni, nagy körültekintéssel kell eljárni a frisslevegő belépőág szigetelésekor. A spirálkorcolt légcsatornák a megfelelő tisztító nyílások beépítése esetén viszonylag jól tisztíthatók és kis áramlási ellenállással rendelkeznek, de nagy a helyigényük.

A flexibilis légcsatornák nagyon könnyen telepíthetők és a bekerülési áruk is kedvező, de hátrányuk, hogy nagy az áramlási ellenállásuk és nagyon nehezen némely típusok egyáltalán nem tisztíthatóak. Ezért beépítésük csak rövid szakaszokra javasolt.

Műanyag légcsatornák:

A műanyag légcsatornák egyaránt készülnek merev illetve flexibilis kivitelben. A műanyag flexibilis légcsatornák csillagpontos kialakításban könnyen telepíthetők nem áll fent áthallatszódás veszélye. A sima belső felületnek köszönhetően könnyen tisztíthatók és kis áramlási ellenállással rendelkeznek. Falban és betonban is könnyen vezethetők nem szükséges a hőszigetelése kis helyigényűek, nagyon egyszerűen és gyorsan szerelhetőek. A jobb minőségű csövek antisztatikus hatásúak nem vonzzák a port magukhoz, ezért nehezebben koszolódnak el. Talán egyetlen hátrányuk, hogy drágábbak, mint a hagyományos fém légcsatornák.

Milyen légcsatorna rendszert alkalmazzunk?

Egy építkezés vagy felújítás folyamán az épület sajátosságai erősen befolyásolják azt, hogy milyen légtechnikai csöveket válasszunk a hővisszanyerős szellőztető rendszerek hálózatának kiépítése esetén. Irodák, üzletek szórakozó és vendéglátóhelyek valamint további olyan létesítmények esetén, ahol a csendesség nem a legfontosabb szempont és a légcsatornák elhelyezése nem okoz, problémát tökéletes megoldást nyújtanak a hagyományos fém légcsatornák.

Összességében elmondható, hogy lakóépületek hővisszanyerős szellőztető rendszerének kiépítése esetén, jobb megoldást nyújtanak mind zaj mind higiéniai szempontból a műanyag csövek alkalmazása. Esetleg a költségek csökkentése érdekében szóba jöhet a vegyes fém és műanyag csövekkel történő kivitelezés is.

A leg jobb megoldás:

Egyes neves gyártók kínálnak olyan komplex, kimondottan lakásszellőztető berendezésekhez kifejlesztett légtechnikai vezetékeket és rendszerelemeket, amelyekkel minden szempontból megfelelő, hosszantartó, problémamentes, energiatakarékos, és egészséges szellőzető rendszert lehet megvalósítani.

Légbefújó és elszívó elemek

A légbeeresztő elemek juttatják be illetve szívják el a rekuperátor által szállított levegőt. Fontos szempont a megfelelő kiválasztás és az elhelyezés kérdése. Akkor működnek megfelelően, ha huzat és zajmentesen, észrevétlenül juttatják és vezetik el a levegőt.

Számtalan megoldás kínálkozik a légbevezetésre és elszívásra. Különböző kialakítású műanyag és fém légszelepek padló, mennyezeti, fali rácsok, állítható és fix lamellákkal. Továbbá léteznek speciális résbefújó és nagy vetőtávolságú befújó fejek.

Azt, hogy egyes helységekbe milyen légbevezetőket alkalmazzunk a helység funkciója, mérete, berendezési tárgyak elhelyezése a nyílászárok elhelyezése és természetesen az esztétikai szempontok is befolyásolják.

A rosszul megválasztott és elhelyezett légbevezető és elszívó elemek gyakran lehetnek zajosak és kelthetnek huzatérzetet ezért ezek fajtáját és elhelyezését már jó előre célszerű átgondolni.

Frisslevegő belépési és kifújási pontok a szabad légtérbe

A beszívás helyét annak érdekében, hogy ténylegesen megfelelő minőségű frisslevegő jusson az épületbe jól kell, megválasztani lehetőleg semmi esetre se kerüljön a déli oldalra, mert nyáron nagyon felmelegedhet és ezt a meleg levegőt juttatjuk be ez által az épületbe. Fontos szempont még a megfelelő magasság és távolság a kifújó oldaltól és semmi esetre se kerüljön kémény vagy csatornaszellőző közelébe. Figyelni kell az uralkodó szélirányra is ne verjen bele a hó és eső. Ha egy mód van, rá tartsunk mimnél nagyobb, de minimum 2-3 méter távolságot a ki és belépő pont között és mindenképpen hóhatár fölé kerüljön. Fontos szempont még a tisztíthatóság is, mert a rácsokon könnyen összegyűlik a por rossz esetben teljesen el is tömődhetnek ezért ezek tisztaságát célszerű időnként ellenőrizni.

Az elpiszkolódott szellőző rácsok légellenállása jelentősen megnő ez a hővisszanyerős szellőztető gépekre károsan hatnak nagyobb áramfogyasztást és megnövekedett zajszintet eredményeznek.

Léteznek még úgynevezett kombi be és kifújó rácsok is ezek elterelik ellentétes irányba a levegő útját és meggátolják az összekeveredést. Léteznek még különböző szűrési fokozattal és teljesítménnyel rendelkező pór, pollen akár szagmegkötő képességgel rendelkező aktívszenes, kombinált beszívó szűrő egységek is.

Belső cirkuláció

A központi szellőztető rendszer zavartalan működéséhez hozzátartozik a lakáson belüli megfelelő cirkuláció. A szellőztető által friss levegővel elárasztott helyiségekből (pl. hálószoba, gyerekszoba, nappali) a levegőt átvezetjük a többi helyiségbe (pl. konyha, fürdőszoba). Sok esetben a helyiségek közötti ajtók gyakran nyitva vannak, de a levegő áramlásának zárt ajtók mellett is káros mellékhatások nélkül kell megtörténnie.

A jó átszellőzés érdekében fali vagy ajtóba épített szellőztető rácsokat is lehet alkalmazni. Megfelelő hézaggal rendelkező ajtók esetén nem szükséges átszellőzők beépítése. Tekintettel kell lenni azonban arra is, hogy a szabad felületek egyúttal a fény és a hangterjedést is lehetővé teszik, ami viszont nem kívánatos. Ennek kiküszöbölésére, léteznek hangcsillapított átszellőzők, amik sem a hangot sem a fényt nem engedik át az egyes helységek között.

Vaillant RecoVair lakásszellőztető

Családi házakban a hővisszanyeréssel üzemelő recoVAIR kontrollált lakásszellőztető fali készülék gondoskodik a friss és egészséges levegőről. Alkalmazásával az elhasznált levegő hőtartalmát használjuk a kintről beáramló hideg levegő felmelegítéséhez.

A nagyon finom pollenszűrő csak a por- és pollenszemcséket nem engedi be a házba, ami nem csak az allergiában szenvedőknek könnyebbség. A CO2 és a pára szintén a szabadba jut és ahhoz, hogy háza hűtése éjszakánként ingyenes legyen, a hő-visszanyeréses szellőztetés a gyárilag beépített modulációs bypass segítségével teljesen kikapcsolható. A recoVAIR lakásszellőztető az egészséges helyiségklíma mellett lakóháza épületszerkezetének értékállóságáról is gondoskodik, mert képes meggátolni a penészgombák elszaporodását. Az integrált páratartalom érzékelőnek köszönhetően egész télen is kellemes beltéri levegőt élvezhet anélkül, hogy ehhez ablakot kellene nyitnia, így ezzel együtt energiát takarít meg.


A recoVAIR lakásszellőztető fali készülékek tökéletesen alkalmasak felújításra, valamint új építésű lakóingatlanokba is. Hermetikusan szigetelt épületek esetén - a fűtés és hőszigetelés függvényében - már elő van írva a lakótér szellőztetés, mert csak ezzel lehet elegendő légcserét biztosítani. A lakókomfort mérete alapján kétféle teljesítmény-nagyság és azon belül pedig kétfajta felszereltség választható. Kivitelezője a szükséges légcsatorna rendszert pontosan az Ön igényeinek és a ház adottságainak megfelelően tudja légcsatorna tartozék kínálatunkból összeállítani.

  • Kezelési komfort

  • A Vaillant multiMATIC 700 rendszerszabályozóval Ön nem csak a szellőztetést, hanem a fűtést és melegvíz-készítést is szabályozni tudja.

Telepítés

A lakásszellőztető rendszerek nem csak új építésű lakóingatlanok számára, hanem házának modernizálásához is alkalmasak

  • Megfelelő légcsatorna rendszer az egyszerű és biztonságos szereléshez a padlóburkolatban vagy a födémben

  • A lakókörnyezet komfortja
  • Már gyárilag be van építve egy F7-es szűrő, ami kiszűri a port, pollent és szálló anyagokat

  • Szellőztető rendszerrel kielégítő a légcsere

  • Energia-hatékonyság

Energia-megtakarítás akár 98% hővisszanyeréssel

A fűtési hőszükséglet átlagosan 20%-kal csökkenthető

Energiatakarékos működés a hagyományos készülékekhez képest akár 30%-kal kevesebb áramfogyasztásnak köszönhetően

Alacsony energiafelhasználású lakóépületek esetén is alkalmazható